Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 4 találat | 0 - 4
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Ara Kovcs Attila, filozfus

1981. március közepe

1981 március közepén Bukarestben az RKP KB Ideológiai Bizottsága egy ördögkúti emlékmű felállításáról tárgyal. (Ördögkúton 1940 szeptemberében a bevonuló honvéd egységekre rálőttek, mire megtorlásul ártatlan helyi civileket is kivégeztek.) Az emlékmű burkolt magyarellenes jelképe miatt a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, Gere Mihály és titkára, Fejes Gyula interveniál Dumitru Popescu KB-tagnál. Azt kérik, hogy ha Ördögkúton felállítják az emlékművet, "cserébe" Szárazajtán is állítsanak emlékművet a Maniu-gárda áldozatainak. Popescu a kérést visszautasítja.

1982. szeptember

dátummal napvilágot lát az Ellenpontok szerkesztőinek (Ara-Kovács Attila, Szőcs Géza, Tóth Károly) Memoranduma és Programjavaslata a Helsinki értekezlet megállapodásainak betartását ellenőrző madridi konferencia résztvevőihez. (Tulajdonképpen ez az illegális folyóirat 8. száma.) Utóbbiban többek közt követelik, hogy 1) az erdélyi magyarságot tekintsék az egységes magyar nemzet részének és szabadon ápolhassák kapcsolataikat Magyarországgal; 2) biztosítsák a közösség kulturális autonómiáját; 3) az összefüggő magyar területek autonómiáját; 4) Erdély etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítását; 5) a magyarság azonosságtudata kialakításának és fejlesztésének lehetővé tételét; 6) minden magyarok által is lakott vidékén, a hivatali és a köznapi használatban egyenrangú legyen a magyar és a román nyelv; 7) a magyar kisebbség a románokkal egyenlő érvényesülési lehetőségekkel bírjanak; 8) megőrizhessék a kulturális emlékeiket; 9) a magyar származású csángóság ismét vallhassa magát a magyar nemzet részének; 10) végül pedig követelik, "hogy pártatlan nemzetközi (de románokat és magyarokat is magába foglaló) bizottság vizsgálhassa meg helyzetünket, és dönthessen minden sorsunkat érintő vitás kérdésben". A két dokumentum eljut a világsajtóhoz (The New York Times, The Times, Le Monde stb.) és számos mérvadó nyugati politikushoz, foglalkozik vele az USA kongresszusa is.

1982. november 6.

November 6-án és a rá következő napokban megkezdődnek a nagyváradi Ellenpontok szamizdat folyóirattal kapcsolatos házkutatások, letartóztatások, őrizetbe vételek, elsősorban Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön. 6-án kihallgatják a kolozsvári Szőcs Gézát, aki - miután szabadon engedik - elszökik és csak december 9-én sikerül elkapni a Securitate embereinek. 7-én Nagyváradon is házkutatást tartanak, egyszerre több embernél, így Ara-Kovács Attilánál és Tóth Károlynál is, utóbbit a feleségével együtt beviszik a Securitate emberei és kihallgatás közben durván bántalmazzák, megkínozzák. (Előzetes megegyezés alapján a Memorandumot magukra vállalják.)

1983. május 25.

Elhagyja Romániát a nagyváradi Ara-Kovács Attila, az Ellenpontok egyik szerkesztője.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék